Testnevelesi Egyetem

Pannonhalma

Általános ismertető:
Pannonhalma nemzetközi szinten is kiemelkedő attrakcióval, az UNESCO Világörökségei között számon tartott Bencés Főapátsággal, az ahhoz kapcsolódó szakrális és kulturális örökséggel rendelkezik. A Főapátság mellett a város és térsége is sokszínű, egyedi kulturális gyökerekkel, valamint különleges természeti adottságokkal rendelkezik. A kultúra és a borkultúra, a dombvonulatok, a természetes növénytakaró és a rendezett kultúrtáj, a szőlők mind-mind sajátos hangulatot, egyfajta „Pannon-idill”-t árasztanak.1

Lsd. még: http://pannonhalma.hu/varosunk-latnivaloi

Barangolások a Pannonhalmi-dombságon:2

  • PIROS:         Ménfőcsanak - Ravazd (23 km)
  • SÁRGA I. :  Győrszemere - Sokorópátka (16 km)
  • SÁRGA II.:  Sokorópátka - Győrasszonyfa (14 km)
  • SÁRGA III.:Győrasszonyfa - Pannonhalma (12 km)
  • ZÖLD:        Győrszemere - Nyúl (14 km)

ph1Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete


1996 óta kulturális kategóriában UNESCO - VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN.3

   ph2ph3

 

Miért világörökség?
•    A szerzetesek e helyen ezer éve tartják fenn intézményüket.
•    A monostor jellegzetes elhelyezkedésében összefonódik a természet és az épített környezet.
Tudta-e, hogy:
•    a vidéken a rómaiak idejében virágzó szőlő- és borkultúrát a bencés szerzetesek élesztették újjá?
•    a Főapátsági levéltárban található a legrégibb magyar írott nyelvemlék, a tihanyi Bencés Apátság 1055. évi alapító okirata?
•    Szent Benedek tanításának nem csupán a római katolikus egyházon belül, de a protestáns (például anglikán, lutheránus) egyházak tagjai között is vannak követői?

A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese
jelként magasodik a nyugat-magyarországi Pannon-táj fölé, az egykor „Pannónia Szent Hegyének” (Mons Sacer Pannoniae) nevezett dombon. A bencés rend 996-ban, Tours-i Szent Márton tiszteletére alapított monostora egyidős a magyar államisággal.
A monostor az alapító Géza fejedelem szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának egyik keleti hídfőállása lett, kulcsszerepet játszott a kereszténység terjesztésében Közép-Európában. A természeti környezetébe illeszkedő Pannonhalmi Főapátság tükrözi a rend ezeréves történeti múltra visszatekintő fejlődését. A monostor jellegzetes elhelyezkedésében, egyedi struktúrájában, táji kapcsolatrendszerében összefonódik a természeti és az épített környezet. Ez a harmónia a bencés rend megalapítása óta jellemzi apátságaikat. A ma is Szent Benedek Regulája és az „Ora et labora!” („Imádkozzál és dolgozzál!”) jelmondat alapján működő szerzetesi közösség egyedülálló folytonossággal tartja fenn a bencés kultúra egyik központját.
A Pannonhalmi Főapátság a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés nagyrészt épen maradt példája hazánkban. Az apátsági épületek, a bazilika, az oktatási épületek, a Boldogasszony kápolna, és a Millenniumi kápolna különböző korok üzenetét őrző együttesében a sokféleség egysége valósul meg. A 11. századi román és korai gótikus stílusú altemplomra épült apátsági templomot a későbbi korok későgót, reneszánsz, valamint neogót elemekkel gazdagították. A bencés szerzetesi templomnak épült Pannonhalmi Bazilikát a ma is itt élő szerzetesközösség használja.
A templomot és a déli oldalára épült kerengőt a különleges szépségű Porta Speciosa (a templom déli főkapuja) köti össze. A kerengő melletti keleti épületszárnyban lehetett a káptalanterem, a déli oldalon volt a refectorium (ebédlőterem), emellett pedig a melegedőszoba (mivel a középkori monostorokban nem fűtötték a lakószobákat). A nyugati szárnyban műhelyek és írószobák (scriptorium), az emeleten a hálóhelyiségek helyezkedtek el. A monostor ma is álló barokk részei közül az ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet. A klasszicista torony és a könyvtár épülete a 19. század első évtizedeiben épült, a gimnázium és a diákotthon (az úgynevezett „olasz” gimnázium) épülettömbje pedig a 20. században.
Az apátság értékét tovább emelik gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei. Könyvtára több mint háromszázezer kötettel rendelkezik; a Főapátsági Levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ös alapító oklevele. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős.
Az apátsági birtok szerves része a gyógynövénykert, a kiterjedt levendulás, a gyógynövényház a levendula-lepárlóval, a teaházzal és a biomassza fűtőüzemmel. Az arborétumban több száz különleges fa- és cserje faj található.
A szerzetesrend egyik legjelentősebb jelenkori tevékenysége, az ifjúság nevelése és oktatása mellett kiemelkedő jelentőséggel bír az apátsági birtokművelés is. Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokokon a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd a látogatható új pince és borház kialakításával folytatódott.
Az új látogatóközpont és a vendéglátás épületei (étterem és borház, zarándokház), valamint a pincészet a kortárs építészet letisztult formanyelvén viszik tovább a szerzetesrend puritán stílusát és mutatják a szerzetesi közösség képességét a folyamatos megújulásra.

1956-os események Pannonhalmán (korrajz a kolostorban tanulók visszaemlékezéseiből):
A Pannonhalmi Szent Benedek-rendi gimnázium és kollégium volt az egyetlen oktatási-nevelési intézmény az országban, ahol az 1956-os forradalom és az annak leverését követő hetekben zavartalanul folyt az oktató-nevelő munka. A tanítás és a tanulás még akkor is zavartalanul folyt, amikor a nyugatra indulók tucatjai haladtak keresztül Pannonhalmán, illetve amikor a megszálló szovjet csapatok páncélos egységei többször megfordultak ott. Igaz, a karácsonyi szünet jóval hosszabb volt a szokásosnál, ám január végétől megkezdődött a tanterv szerinti oktatás és a szokásos diákotthoni élet. 1957. március 13-án teherautókkal érkező karhatalmisták szállták meg Pannonhalmát, és egy inkább megfélemlítési célzatú, semmint alapos házkutatás után a pufajkások megverték, majd elhurcolták a gimnázium igazgatóját, dr. Söveges Dávid bencés szerzetest.
A rendi előírások szerint a növendékek szigorú elkülönültségben éltek, bár ennek mértéke évfolyamonként változott, a külvilággal alig érintkeztek, így a forradalom eseményeit még a diákoknál is kevésbé ismerték.

Az 1956-ban Pannonhalmán tanuló diákok visszaemlékezéseinek „gyöngyszemei” (Szalai Béla):
 „Örültünk, ha valaki elment Nyugatra, mert akkor az ő ételadagját el tudtuk osztani magunk között.”  „Arra is emlékszem, hogy egy hónap alatt 36-szor ettünk krumplit (számoltuk!).”  „Mivel volt biciklim, arra gondoltam, talán futárszolgálatot tudnék vállalni. Ezt meg is mondtam a győri forradalmi bizottság küldötteinek.” „Ekkor határoztam el, ha győz a forradalom, levágatom a hajam kopaszra. Sajnos maradt a frizurám.” „Sokáig imádkoztam a forradalomért, mert prefektusom elfelejtett leváltani az imaórán.” „Le kellett vinnem egy matracot az ágyamból a menekülőknek a tornaterembe,így nekem csak kettő maradt.” „Nyaranta az utcánkban lévő pékségben dolgoztam, tudtam kenyeret szaggatni, ezért akartam bemenni Győrbe, segíteni a pékeknek.”  „Osztálytársam megkért, hogy a szőrmebéléses nagykabátomat adjam már kölcsön, mert ő is megy Nyugatra, majd visszaadja.”  „Emlékszem az éjszakai őrségre is, ami nem jól működött, mert vagy az őr aludt el és nem váltott, vagy váltott, de az új őr aludt tovább.”  „Bosszúságunkra nem adtak szünetet, sőt az órákat is megtartották, hogy ne legyen időnk gondolkodni."  „Az egyik szovjet ellenőrzéskor magyarul szidtuk a házkutatást végző szovjetkatonákat, amire az egyik fiatal szovjet katona egyértelműen jelezte, hogy fejezzük be a beszédet, mert baj lesz. Úgy emlékszem, megköszöntük neki a figyelmeztetést. Lehet, hogy azt is magyarul…” „Az ÁVH-sok „vigyük a rövidet” választásával dőlt el, hogy Dávidot vitték el.” 4 - Szalai Béla (2012): Pannonhalma az 1956-os forradalom idejében.

Pannonhalma napjainkban:
A település sokoldalú funkciói ellenére nem képes népességét megtartani. Teljes népessége 4000 fő körül van. Népességének demográfiai struktúrája igen kedvező. Fiatal a korstruktúra, arányában itt a legkevesebb a 60 év felettiek aránya. A körzetben Pannonhalmán a legjobb a népesség átlagos iskolai végzettsége, itt van a legtöbb felsőfokú végzettségű ember.

Hivatkozások:

[1] http://pannonhalma.hu/turizmusfejlesztesi-koncepcio-es-operativ-program

[2] http://pannonhalma.hu/aktiv-turizmus

[3] http://www.vilagorokseg.hu/pannonhalmi-foapatsag

[4] http://pannonhalma70-74.gportal.hu/portal/pannonhalma70-74/upload/251068_1370601938_08667.pdf

További oldalak

Magyarországi városok

Please publish modules in offcanvas position.