Testnevelesi Egyetem

Esztergom

Általános ismertető:
Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. Az ezeréves magyar történelemnek nincsen olyan évtizede, melynek során fel ne merülne a város neve. Hová lett a régi királyi székváros? Hol vannak egykori híres műemlékei? Ezekre a kérdésekre viszontagságos történelmünk adja meg a választ: a középkori Esztergom a mai város alatt, a földben nyugszik, s csupán régészeti feltárásokkal közelíthető meg, a régi Esztergom ugyanis a 150 éves török uralom alatt megsemmisült.1

A honfoglalástól kialakuló település nagyobb jelentőségre akkor emelkedett, amikor a 960-as években Géza (a későbbi fejedelem) Esztergomot választja lakóhelyéül. 970 táján itt születik fia, Vajk, a későbbi I. (Szent) István király, aki a régi fejedelmi lakhely helyett a hegy déli sziklájára új palotát, a hegy közepére pedig nagy bazilikát építtet. 1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá. István király uralkodásától a 13. század elejéig itt működik az ország egyetlen pénzverdéje. Ekkor épül ki az esztergomi vár, amely 1241-ig (a tatárjárásig) királyaink székhelye, de nemcsak a magyar állam, hanem az egyház, és egyúttal Esztergom vármegye központja is. Az esztergomi érsek az István király által alapított tíz püspökség feje, aki fontos állami funkciókat tölt be, és kizárólagos joga a királyok koronázása. A Várhegy alatti fejedelmi, majd királyi szolgálónépek, kézművesek, kereskedők településeiből alakult ki az Árpád-kori Magyarország (1000-1301-ig tartó korszak) legjelentősebb városa - az ország gazdasági, politikai életének legfontosabb helye.
Kegyetlen ostrom során pusztult el Árpád-kori fővárosunk a 13. sz.-ban. Bár a következő évekből a lakosság egy része (akik a várba menekültek) megmaradt, s az újjáépítés, az új lakosok betelepítése is hamarosan megindult, a város mégis elveszítette országos vezető szerepét. IV. Béla a királyi palotát és a várat az érsekeknek adományozza, s székhelyét az ország végleges fővárosába, Budára helyezi át. A 14.-15. században Esztergom - érsekei révén - a magyar kultúrának Buda mellett egyik legfontosabb fellegvára, gazdagsága a budai és visegrádi királyi udvarokéval vetekszik.
A török hódítás, az 1526-os évszám a virágzó középkori Esztergom pusztulásának is kezdetét jelzi. A mohácsi csatában hősi halált hal az érsek is. A legpusztítóbb ostromra 1595-ben kerül sor, amikor sikerül a várat visszafoglalni. Ennek azonban nagy ára van. Ekkor pusztul el a vár és város középkori építményeinek túlnyomó többsége, s a felszabadítókat lakhatatlan, üszkös romok fogadják. 1605-től 1683-ig újra a török az úr a várban, s szerte az egész vidéken.A törökök főleg a várat építik, erősítik, de emellett jelentős új épületeket, dzsámikat, mecseteket, minareteket, kupolás fürdőket is emelnek. Utoljára 1685-ben ostromolja török sereg Esztergomot, s a következő évben már Buda is felszabadul. 1761-ben az érsekség visszakapja a várat, ahol két év múlva megkezdik a hatalmas, új egyházi központ kiépítésének munkáit. Az érsekség visszatelepedése (1820) jelentős szerepet játszik a város életében, de Esztergom fejlődése fokozatosan lelassul, s a Bazilika építésének befejezésével szinte teljesen leáll. A 20. sz. elejére már csak közigazgatási székhely mivolta, ill. kulturális és oktatási intézményei, jelentős épületei révén számít fontosabb helynek.
A második világháború után Esztergom a legjelentősebben károsodott magyar városok egyike. Az újjáépítés azonban lassan eltünteti a háború nyomait, s Esztergomnak idegenforgalmi jelentősége mellett két fő vonása erősödik meg: adottságai révén egyrészt a környék kulturális és művelődési centruma, (általános, közép- és főiskoláin évente több mint 8000 diák tanul) másrészt a 60-as évektől kibontakozó helyi ipari fejlődés révén a magyar szerszámgép- és műszeripar fontos bázisa lesz.

Aki Esztergomba utazik, már messziről elgyönyörködhet a magyar klasszicizmus legmonumentálisabb épületében, a Bazilikában, amely a kanyargó Duna felett, a Várhegy tetején, hegyek koszorújába zárva uralkodik a tájon.

Esztergom kulturális vonzerői:2
http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/nagyboldogasszony-es-szent-adalbert-foszekesegyhaz-1483

  • Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház:

Az esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Az esztergomi Várhegy emblematikus épülete, a köznyelvben Esztergomi Bazilikaként ismert főszékesegyház, Magyarország rangban első temploma. A főhomlokzaton olvasható CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE felirat is erre utal: Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyházaknak.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/var-3947

  • Vár:

Esztergom és a város közepén álló Várhegy páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A Várhegy mindmáig folyamatos történelme gyakorlatilag magába sűríti Magyarország történelmét is. 971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király.

  • Fájdalmas Szűz Kápolna:

A Szent Tamás-hegy tetején álló Fájdalmas Szűz kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hét állomású stáció (Olajfák-hegyi jelenet, Júdás elárulja mesterét, Jézus megostorozása,. „búsuló Krisztus”, Jézus viszi a keresztet, Jézust keresztre szegezik, Barlangban ülő megostorozott Jézus) építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/vizivarosi-plebaniatemplom-3938

  • Vízivárosi Plébániatemplom:

Mindszenty téren, a Víziváros főterén, a prímási palota mellett.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/pilisszentlelek-palos-kolostorrom-3933

  • Pilisszentlélek:

Gyönyörű természeti környezetben fekvő település, 1985 óta Esztergom része.
http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/sotetkapu-1488

  • Sötétkapu:

Egy több mint 80 m hosszú átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/foszekesegyhazi-konyvtar-1489

  • Főszékesegyházi Könyvtár:

Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára, ami 128 ezer db kötetet, és összesen 250 ezer db könyvtári egységet őriz.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/belvarosi-kalvaria-kapolna-1490

  • Belvárosi Kálvária-kápolna:

A kápolnához vezető, terméskő alapon nyugvó téglafülkék (stációk) mindegyikén kis tábla jelzi a keresztút aktuális számát.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/szent-anna-templom-kerek-templom-1491

  • Szent Anna templom (Kerek templom):

Az anekdoták szerint Rudnay Sándor érsek, bíboros építtette a Bazilika kisebbített másaként.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/primasi-palota-1492

  • Prímási Palota: 

A Vízivárosi plébániatemplom mellett, a Mindszenty hercegprímás terén található.

  • Érdekesség:

Esztergom 19. századi látképe a magyar 10.000 Ft-os bankjegyen:

Fürdők Esztergomban:
Magyarország első közfürdője Esztergomban létesült, legalábbis a fellelhető írásos emlékek szerint.

Zarándok útvonalak Esztergomhoz kötődően:

Mária út:

A térség egyik legfontosabb zarándokútja, egy több mint 1400 km-es spirituális és kulturális értékeket felfűző Kárpát-medencei gyalogút, amelyet bárki bejárhat. A magyar történelemben fontos szerepet betöltő zarándokhelyek - pl. Máriacell, Sümeg, Esztergom, Máriapócs, Csíksomlyó - összekötésével a nemzeti érzés elmélyítésére is módot teremt.3

Magyar Zarándokút, Via Margaritarum, Vízi zarándoklat…

Turista útvonalak:  sárga és zöld túra útvonalak4

Hivatkozások:

[1] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/varosunk-tortenete-1811

[2] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/varosunk-tortenete-1811

[3] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/zarandokutak-3939

[4] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/turista-utvonalak-3937

További oldalak

Magyarországi városok

Please publish modules in offcanvas position.