Testnevelesi Egyetem

Csókakő

Általános ismertető:
A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Valószínű hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a Csókakő nevet.
A vár és a falu helyén a honfoglalás és árpádkori falura vagy tanyák létezésére utaló cserepeket találtak. A 10.-13. században Csókakő a térség Székesfehérvár után a második legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt, ezt elsősorban stratégiai adottságának köszönhette.
A mai 81-es út korabeli elődje még a várhoz közelebb szelte át a térséget. Vele azonosíthatjuk Magyarország legfontosabb nemzetközi nagyútját, amely azonos a tihanyi alapítólevélben emlegetett "hadúttal".

Csókakői vár:
A község melletti 479 méter magas sziklára épült a 12. században. Fejér megye egyetlen középkori vára, a források először 1299-ben említik. Nehezen megközelíthető dombon áll, alaprajza szabálytalan. A csókakői vár a 13. századi várláncolat fontos egysége volt. Az 1320-as évek közepéig a Csák család birtokában volt, azt követően I. Károly tulajdonába került. Többször cserélt gazdát: a Rozgonyi család, később Kanizsai László, Nádasdy Tamás birtokolta, bővítette, erősítette.

1543-1687-ig közel 150 évig Csókakő török végvár lett, a török hódoltság ideje alatt csak hetekre, hónapokra sikerült magyar kézre visszajuttatni. A török hódítók hamar felismerték a vár stratégiai jelentőségét, katonai szerepét a főutat ellenőrző másod-, ill. harmadrendű elővárként töltötte be. Lerombolódása is ezzel magyarázható. 1690-ben Csókakő megszűnt erődítés lenni, 1695-ig még néhány török hadifogoly várbörtöneként használták, egyetlen zsoldos katona őrizte őket. Az utolsó török rab távoztával Csókakő várkorszaka végleg lezárult. 1691-ben Hochburg János tanácsos vásárolta meg a csókakői uradalmat művelt és nem művelt területeivel, legelőkkel, erdőkkel, hegyeivel és völgyeivel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedési és bormérési joggal.

1961-63 között végzett ásatási munkálatok révén egy időre sikerült megállítani a várrom pusztulását. Ennek ellenére a vár állaga az 1990-es évekre végveszélybe került. Felverte a gyom, falai, bástyái olyannyira balesetveszélyessé váltak, hogy be kellett tiltani a látogatását.
1995-ben alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, amely társadalmi munkával, tagdíjak és adakozások segítségével elkezdte megmenteni a várromot. Erőfeszítéseik révén a terület nagy részének régészeti feltárása megtörtént, helyreállították a vár egy részét is.
2013-ban közel 100 milliót költöttek a csókakői vár rekonstrukciójára és a következő évben is folytatták a munkát. A rekonstrukció során elkészült a felvonó híddal, rostéllyal, kapuszárnyakkal ellátott kaputorony, valamint a hozzá kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. A további tervek között szerepel a vár területén található különleges kápolna helyreállítása, a közte és a kaputorony között elhelyezkedő ágyúállás rekonstrukciója, a kápolnáig vezető lépcső befejezése, illetve a várban feltételezett török-kori mecset területének régészeti feltárása.
A rekonstruált vár vonzza a turistákat, amiből az egész térség profitálhat. A község bekötése a kerékpárút-hálózatba szintén kiemelt cél, ami a tervek szerint összeköttetésbe kerül a Velencei-tó körüli kerékpárutakkal.

További nevezetességek:
Plébániatemplom, II. VH áldozatainak emlékműve, iskolája 230 éve működik ugyanabban az épületben, Kemencés Ház- csárda, helytörténeti kiállítás, Szent Donát püspök szobra, Horthy mellszobor, Trianoni emlékhely, csendőrszobor
Események nyáron, ősszel: Csókakői Szent Donát Borünnep (Borrend), hagyományőrző szüreti felvonulás, várjátékok, Kárpátia koncert, Vazul vére rock opera előadás

SZŐLŐ, BORÁSZAT - 300 éves kapcsolat
Az 1700-as évek második felében megkezdődött a szőlőtelepítés. A szőlő komoly értéket jelentett Csókakő számára, a szőlőtermelés a lakosság megélhetésének forrását jelentette. Úgy tartották, hogy itt terem az egész megyében talán a legjobb bor. Ekkoriban a török hódoltság utáni lepusztulás után benépesedő településen kb 300 fő élt, kb. 50-60 ház állt a faluban.
A falu lakossága nagyon lassan szaporodott csak: 1784-’87 287 fő → 1870-ben 676 fő  → 1880-ban 708 fő  → 1890-ben 741 fő  → 1900-ban 731 fő → 1941-ben 808 fő → 1944-ben 842 fő → 1945-ben 703 fő → 2002-ben 1072 fő → 2009-ben 1344 fő.
A lakosságszám lassú növekedése és gyakran tapasztalható visszaesése a filoxéria pusztításával hozható összefüggésbe, hiszen a szőlők a lakosság megélhetésének forrását jelentették. Említést érdemelnek a gyümölcsfák is: szilva, dió, mandula, gesztenye, alma, körte, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszi termett a vidéken. A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság.

Szent Donát:
A falu és a borvidék védőszentje. A helyi borrend és az ő nevét vette fel, a faluban divatos név a Donát. Donát ókeresztény püspök volt, aki a közép-itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártírhalált. Legendája szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. A kehely darabjai rövidesen összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifeln városába vitték; a kísérő papot villámcsapás érte, ám semmi bántódása nem esett.

Túrautak:
http://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/csakbereny-csokako-kortura
http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/csokakoi-var.html

Csókakő Csákberény körtúra: 15 km 4,5 óra:
 csokako

1956-os események Csókakőn:
Pestről kamionok érkeztek, hogy a felkelőknek élelmet gyűjtsenek. Mindenki készséges volt, az emberek szívükön viselték a forradalom ügyét. A faluból elkísérték a kocsit, Pesten segédkeztek az adományok szétosztásában. 1956-ban disszidáltak többek között: Wéninger Gyula, Komendó Gyula, Rácz Donát, Makk György, Zsolnai Márton, Király Ferdinánd, Király Rudolf.

További oldalak

Magyarországi városok

Please publish modules in offcanvas position.